Oldalunk Dibusz Dénessel a PMFC kapusával készített interjút, csapata szerepléséről, jövőbeli terveiről kérdeztük, valamint megtudhattok róla érdekességeket. 




- Mit gondolsz ez a megerősödött Pécs odaérhet a dobogóra, vagy legalább az első ötbe?

- Az első négy fordulóban látható volt a csapaton, hogy minőségi játékosokat tudtunk igazolni, akik mindenképpen erősítést jelentenek. A nyári felkészülés során nagyon komoly munkát végeztünk, és ennek mindenképpen ki kell jönnie a bajnokságban, ezért úgy érzem, hogy az első hatban kell végeznünk. Nagyon sok hasonló képességű csapat van, és nüanszokon múlik egy-egy mérkőzés végkimenetele. Ha ezekből a meccsekből jól tudnánk kijönni, akkor nem lenne elképzelhetetlen az sem, hogy érmet szerezzünk.

 

-Az utóbbi időben berobbantál az élvonalba. Kapsz ajánlatokat más magyar csapatoktól, illetve külföldről? Gondolkodsz a váltáson? Magyarországon belül váltanál csapatot?

-Egy magyar csapat keresett a nyáron, de nem került szóba a váltás, mivel még hátra van egy félévem a PTE Közgazdaságtudományi Karán. Ezen kívül továbbra is szeretném ahhoz tartani magamat, hogy Magyarországon csak Pécsett fogok védeni, így csak egy olyan külföldi lehetőséggel élnék a jövőben, ami minden téren előrelépést jelentene számomra.

- Emlékszel az életed védésére, potyájára?

-Igen mindkettőre szerencsére, vagy inkább sajnos...A legrosszabb élményem talán 11-12 éves koromban lehetett amikor vártam, hogy a labda a kezembe pattanjon, de egy apró buckán irányt változtatott és én kővé dermedve néztem. Ezek mellett nem kellemes emlék egy 3 évvel ezelőtti Tatabánya elleni meccs, amin még a Barcs kapusaként szerepeltem. Szerencsére sokkal több bravúrra emlékezhetek, mint amennyi potyára, kiemelni talán a tavalyi Kecskemét elleni védésemet tudnám a 91. percből, illetve az Újpest elleni hazai mérkőzésen azt a védést, ami az egyik védőnkön irányt változtatott.

-Kit tartasz példaképednek itthon, és külföldön?

- Példaképet nem szívesen állítok magam elé, viszont kedvencekből akad néhány. Az itthoniak közül, mivel gyerekkoromban a Fradinak szurkoltam, Szeiler József volt az első, akire kedvenc kapusként tekintettem, majd következett Szűcs Lajos, így nekem minden olyan meccs különös élmény, amikor ő áll a másik kapuban. Külföldiek közül kedveltem Kahnt, Chilavertet, Schmeichelt, a maiak közül pedig a Neuer, Casillas, Buffon hármast tartom a legjobbnak.

-Van-e valamilyen babonád, vagy szokásod mérkőzések előtt?

- Igen van. Ha figyelmesek vagytok, akkor a kezdő sípszó előtt ez látható is :) . Amúgy ezen kívül még annyi, hogy bemelegítésnél adott sorozatszámokkal dolgozom.

- Mik a jövőbeli céljaid?

-A legfontosabbnak azt tartom, hogy a csapattal minél jobb helyen végezzünk a bajnokságban, illetve nem titkolt célunk az, hogy egy kupagyőzelemmel kilépjünk a nemzetközi porondra. Ha a csapattal jól szereplünk, akkor egyénileg is megnyílhatnak előttem a lehetősek egy külföldi bajnokság irányába. Most viszont még nem szeretnék ennyire előre tekinteni, mivel nagyon sok idő hátra van még addig, hogy én azt mondhassam, nyugodt szívvel belevágnék a légióskodásba.

 - Az idei év mennyiben másabb a tavalyitól, amikor újoncok voltatok?

- Tavaly nem ismertek minket az ellenfelek, talán kicsit könnyebben is vették ellenünk a mérkőzéseket az elején, aminek köszönhetően jól kezdtük a bajnokságot. Igazán azonban nem lehetett azt érezni, hogy mi tudnánk dominálni a pályán, és hosszú távon ez ki is jött, hogy annyira azért nem volt erős a keret, hogy az első hatban maradjunk. Idén érezhető az, hogy van egy olyan alap, amire lehet építeni, így idén már egy olyan masszív csapatot láthatnak a szurkolók Pécsett, ami képes arra, hogy folyamatosan irányítsa a mérkőzéseket, és közönségszórakoztató játékkal nyerjen.

-Emlékszel még az első NB1es mérkőzésedre? Mi játszódott le benned?

- Igen, természetesen! :) nagyon szép emlék marad a Haladás elleni mérkőzés. Nagyon izgatott voltam, vártam már a pillanatot, hogy kezdődjön a találkozó. Szerencsére különösebb probléma nem is adódott a meccsen, a győzelem is jött, továbbá gólt sem kaptunk, így igazán szép nap volt ez számomra.

Dibusz Dénesnek nagyon szépen köszönjük az interjút!